Ma egy újabb Bibliai könyvbe kezdünk bele, Eszter könyvébe. Remélem neked is segíteni fog még jobban megismerni Isten láthatatlan kezét, ahogyan a színfalak mögött az események folyásában munkálkodik. A könyv írója többször is kiemeli, hogy “véletlenül, pont akkor” hogyan zajlottak az események. Természetesen tudjuk, hogy ezek a “véletlenek” Isten gondviselő keze, aki a te és az én életemben is jelen van és munkálkodik.
A könyv érdekességei
Összesen 2 könyv van a Bibliában ami nőről lett elnevezve, Eszter könyve és Ruth könyve. Eszter könyve az egyik legkésőbb íródott Ószövetségi könyv. Nem ismerjük a szerzőjét, nincs is rá bizonyíték, hogy ki írta.
A zsidó kultúra szereti ezt a könyvet, mert itt kezdődik el a Purim ünnepe, amit majd a könyv vége fele látni fogunk. A keresztényeknek viszont ez a könyv egy szürke folt. Amikor össze rakták a Bibliát, az egyik legvitatottabb könyv volt, hogy egyáltalán bekerüljön a Bibliába.
Miért?
- Isten neve egyetlen egyszer sincs megemlítve. Sehol nincs szó imáról, egyedül a böjtöt említi.
- Az Újszövetség egyetlen egyszer sem utal rá.
- A Holt Tengeri Tekercsek között sem találtak belőle kéziratot.
Az első 7 században a keresztény gyülekezetekben egyetlen egy kommentár sem született Eszter könyvéből. Kálvin János, az egyik legnagyobb Bibliai tanító és kommentátor író, nincs feljegyzés, hogy valaha is prédikált volna erről a könyvről, és természetesen kommentárt sem írt róla. Luther Márton, a nagy protestáns reformátor azt mondta, hogy valójában ez egy borzasztó könyv, és nem kellene a Bibliában lennie.
Akkor mit is akarunk ezzel a könyvvel?
- Mindent összefoglalva tudjuk viszont, hogy minden könyv a Bibliában Istentől ihletett, és Isten terve volt, hogy ezek a könyvek mind a Bibliában legyenek.
- Eszter könyve nem egy hiba, vagy véletlen miatt, hanem Isten akaratából van itt nekünk.

Történelmi háttér
A perzsa korszakban játszódik, valahol Kr.e.539-331 között, a mai Irán területén. A zsidó nép a Babiloni fogság miatt van itt, hiszen a perzsák elfoglalták Babiloniát. Nebukadneccar BC 586-ban lerombolta a templomot.
Egyes tudósok az időpontját Kr.e.483-ra teszik amikor az események játszódnak, méghozzá az első és a második Jeruzsálembe való visszatérés között, Zerrubábel (BC 538) és Ezsdrás (BC 458) között.
Sok fogoly úgy dönt, hogy nem tér vissza Jeruzsálembe, és a zsidó vallási hagyományokat sem tartották be. Állítólag összesen a három visszatérés alatt 60000 zsidó tért vissza, azonban több mint 2 millió ott maradt Perzsiában. Nem voltak engedelmesek Isten elhívására. A fogságban lévő megelégedettségük kényelmessé tette őket. Ezért van ma annyi zsidó Iránban.
Isten azonban hűséges, nem hagyja el a népét, még akkor sem amikor népe hűtlen hozzá. A perzsa uralkodó ebben az időben az erőskezű és eredményes kormányzó Xerxész (485-465), héber neve Ahasvéros.
Az 1,2,3 fejezetek kb egy évtizedet ölel át.
- Eszt. 1:3 – uralkodásának 3.évében
- Eszt. 3:7 – uralkodása 12.évében
Szerző, olvasó
Sehol nem utal a könyv arra, hogy ki írta, de a perzsa kultúrát nagyon jól ismerte, sőt elképzelhetően szemtanúként írta le a történteket. Egyes hagyományok szerint Mordokaj írta, Eszter nevelőapja, de erre nincs semmi bizonyíték.
Az olvasók a zsidó nép volt, akiket arra akart bátorítani az író ezzel a könyvvel, hogy Isten gondját viseli a zsidó népnek Jeruzsálemen kívül is, és még úgy is, hogy azok nem Istent követték.
A mai ember számára is bátorítás, hiszen az egész könyvön keresztül ott van Isten láthatatlan keze, ahogyan irányítja a történéseket, és ahogyan gondoskodik népéről, még akkor is ha az nem hűséges hozzá. Isten rólunk is gondot visel.