Volt-e már úgy, hogy összevesztél valakivel, akit nagyon szeretsz? Neem. ☺ Biztosan volt mindenkinek. Ilyenkor belül mindig egy feszültség van bennünk, és addig nincs nyugalmunk, amíg nem békülünk ki, nem rendezzük a kapcsolatot. Picúr a kisfiunk, aki nem bírja sokáig, ha haragszunk rá, és azt mondja, hogy béküljünk ki.
Filemon 1
Filemon valószínűleg Kolosséban élt, mint gazdag ember, akinek rabszolgája is volt. Amikor Pál a környéken járt, Filemon megtért és igen buzgó szolgája lett Jézus Krisztusnak. Egy házicsoport is működött a házában, és sokat segített a testvéreknek. Lehet valaki gazdag keresztény? Igen, ha bőségesen adakozik. Minden pénzbe kerül ezen a világon. Ha nem lennének gazdag keresztények, akkor nem menne a misszió. Pl. Jézus születésekor a 3 napkeleti bölcs ajándéka fedezte az utat Egyiptomba, vagy valószínleg Teofilus finanszírozta Lukács kutatásait aki megírta a Lukács evangéliumát és a Cselekedetek könyvét.
Pál Jézus foglya. Szójáték☺ Sokszor lázad a szívünk, és nem akarunk senkinek a foglya lenni, de ez nem lehetséges. Világosan kimondja az Ige, hogy vagy Jézus foglyai vagyunk, vagy a bűnéi. Te kinek foglya vagy? Jézusé önkéntesen lesz az ember, a bűn viszont kényszerít. Ha nem vagy Jézus foglya, akkor automatikusan a bűn rabságában vagy.
Egyszer megszökött tőle a rabszolgája, Onézimusz. Valószínűleg pénzt is lopott, mert Rómába ment, hogy elvegyüljön a tömegben a nagyvárosban. A szökött rabszolgát nagyon megbüntette akkoriban az állam, ezért Onézimusznak bujkálni kellett. A rabszolgákra valamilyen jelet tetováltak, hogy mindenki felismerje őket.
Borzasztó dolog, amikor az, akiben bízol, becsap téged. Szörnyű érzés, amikor valaki elárul. Filemon, mint hívő ember valószínűleg elég jól bánt a rabszolgájával. Igaz, hogy nem szabadította fel, de az akkori korban ez olyan természetes volt, mint hogy ma egy vállalkozónak állandó munkásai vannak. Onézimusz elszökött a gazda pénzével. Érezted már azt, hogy valaki nagyon becsapott? Nehéz próba lehetett ez Filemonnak. Biztosan imádkozott az Úrhoz, hogy tegyen valamit. Elpanaszolta az ügyét Istennek, mert emberileg nem tudott mit tenni. Istennek mindent el lehet mondani, és számára nincsen lehetetlen.
Isten meghallgatta az imát. A Gondviselés Onézimuszt Pálhoz vezette a nagy Rómában. Akkoriban Rómában kb 1 millióan éltek. Hogy találkoztak? Isten vezetése volt.
Onézimusz megtért. Isten megbocsátotta a bűneit, de volt egy rendezetlen kapcsolata. Nagyon fontos, hogy ha valaki megtér, akkor nem csak Istennel, de az emberekkel is rendezni kell a kapcsolatokat (pl Szarvason régen egy fiú megtérése után bement a rendőrségre, és bevallotta, hogy lopott). Rendezni csak úgy lehet, hogy bocsánatot kell kérni, és a lopott holmit vissza kell adni, vagy ha helyre lehet valamit hozni, azt meg kell tenni.
„Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancsolhatnám neked azt, ami kötelességed volna, a szeretet miatt azonban inkább csak kérlek, mert ilyen vagyok én, az öreg Pál, most még fogoly is Krisztusért. Kérlek pedig téged az én fiamért, akit a fogságban szültem, Onészimoszért, aki egykor neked haszontalan volt, most pedig neked is, nekem is hasznos. Visszaküldöm neked őt, vagyis az én szívemet, pedig magamnál szerettem volna tartani, hogy helyetted szolgáljon nekem az evangéliumért szenvedett fogságomban. … Ha pedig valamivel megbántott vagy tartozik, azt nekem számítsd fel! Én, Pál, saját kezemmel írom ezt: Megadom neked! Azt nem akarom mondani, hogy önmagaddal is tartozol nekem.”
Filemon 1:8-13, 18-19 RÚF
Pál szelídsége. Olyan szépen kéri Pál Filemont, pedig lenne joga parancsolni is. Annyira árad benne a szeretet. Milyen sokat változott Pál az idők folyamán. Ott van a lélek gyümölcse (bizonyító jele) az életében. Bárcsak mi is így tudnánk növekedni Krisztusban. Pál szelíd, mint Jézus. Nem idegeskedik, nem hisztizik a körülményei miatt, nem panaszkodik, el tudja engedni Onézimuszt, pedig neki biztosan nagyobb szüksége van rá, mint Filemonnak. Mégis tudja, hogy a rabszolga Filemon tulajdona, és ezért visszaküldi őt kezében egy levéllel Páltól. E mellett kész kifizetni a kárt is, ha kell.
Milyen lehetett a találkozás? A hagyomány szerint Onézimusz később az Efézusi gyülekezet vezetője lett.
Practical application
A levél fő témája a kibékülés, a kapcsolatok rendezése. Van-e még rendezetlen kapcsolat az életedben? Engedd el az adósságot, mert Isten mindent elengedett neked. E mellett egy másodlagos téma a megváltás.
- Onézimusz rabszolga – megtérés előtt az ember a bűn rabszolgája
- Szökött rabszolga – Filemon tulajdona volt Onézimusz. Isten teremtette az embert, és ezért az Ő tulajdona az. A bűnesetkor elszöktünk tőle, mert nem akartuk a megkötöttségeket. Bűn = lázadás Isten ellen. Ne mondja meg nekem senki, hogy mit kell tenni.
- Onézimusz meglopta az urát, Mi is megloptuk Istent, amikor önző célokra használjuk fel az életünket, pedig minden Őt illeti.
- Onézimusz Rómában is rabszolga volt. Rajta volt a jel, és ha bárki megtalálta halál fia volt. Amikor megszületünk ott van bennünk Isten jele a lelkiismeretünkben (Isten alakú vákum). Ez bizonyítja, hogy Isten tulajdona vagyunk, de mivel lázadásban, szökésben vagyunk, ezért halál vár ránk. Nem tudunk elmenekülni Isten szemei elől.
- Pál visszaküldi a rabszolgát az Urához, és felvállalja helyette a tartozást. Mintha Jézus és az Atya párbeszédét hallanám. Atyám, ha valamivel tartozik, azt nekem számold fel. Jézus vére volt az ár. Kifizette a tartozást.
- Amikor visszajön valaki Istenhez, akkor Ő megbocsát, és felszabadít. A rabszolgából szabad ember lesz, aki önként, szabad akaratból marad az Ő házában.
Egyszer egy kisfiú készített egy kis hajót. Nagyon szerette ezt a kis hajót, átölelt és azt mondta: az én kis hajóm, az én kis hajóm. Aztán azt mondta az édesapjának: menjünk ki a tóra és próbáljuk ki hogy a kishajó úszik-e a vízen. Ki is mentek és rátették a kishajót a vízre. A hajó szépen úszott, nagyon boldog volt a kisfiú, amikor egyszer csak feltámadt a szél és messze elfújta a kis hajót, úgyhogy már nem is látták. A kisfiú elkezdett sírni, de édesapja vigasztalta, hogy lesz majd másik, csinálunk majd másikat. De a kisfiú nem tudott megnyugodni mert pont ezt a kis hajót szerette. Történt ezután az utcán sétáltak, és egy bizományi bolthoz értek. A kirakatban a kisfiú meglátta saját kis hajóját. Nagyon izgatott lett és azt mondta édesapjának: apa menjünk be és kérjük vissza a hajómat. Be is mentek és az apa mondta az eladónak: ez a hajó az én kisfiamnak a hajója, ő építette úgyhogy szeretnénk visszakérni. Az eladó így szólt: sajnos nem adhatom vissza csak akkor hogyha kifizetik az árát. Az apa ránézett a kisfiára, és azt mondta, jól van akkor vegyük meg a hajódat. Odaadta a pénzt a kisfiának, ő pedig visszavásárolta a hajóját. Magához ölelte és ezt mondta: én kis hajóm, én kis hajóm, kétszerese az enyém vagy, egyszer azért mert én készítettelek, másodszor pedig mert visszavásároltalak.