Tudtad, hogy az aranyhalnak 5 másodperces memóriája van? Annyi ideig képes emlékezni. Anyaként sokszor kiakadok, hogy gyermekeim aranyhalak 😂, ugyanazokat a dolgokat követik el újra és újra, úgy hogy naponta figyelmeztetve vannak, hogy az nem jó és ne tegyék. Szólok nekik, és öt perc múlva látom, hogy mégis megteszik. De hát öt perc telt el. Miért nem emlékeznek rá? Miért csinálják a rosszat?
Márk 8:1-10
„Tanítványai így feleltek: Hogyan tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?” Márk 8:4 RÚF
Ha követsz hétről hétre, és olvasod velem együtt a Márk Evangéliumát, akkor biztosan emlékszel, hogy másfél fejezettel ezelőtt Jézus már egyszer tett egy hasonlót. Ott ötezer éhes ember volt, és Jézus öt kenyérből és két halból jóllakatta őket, és még tizenkét tele kosár maradt.
5 másodperces memória? Miért felejtjük el újra és újra Isten munkáját?
Az igaz, hogy nem tudjuk mennyi idő telt el a két történet között, de könyörgöm, nem egy pohár vizet kértek Jézustól amit a csapnál megtöltött. Nagyon különleges csodát tett Jézus, megsokasította a keveset, úgy hogy bőségesen lett mindenkinek. Nem arról volt szó, hogy hány beteget gyógyított meg, mert nyilván azt nehezebb számon tartani, hiszen rengeteg beteget hoztak hozzá, különféle betegségekkel. Még ez érthető is lenne. De a kajasokasítás? Azért az nem mindennapos jelenség. És a tanítványok nem emlékeztek. Csodálkozva néznek Jézusra, “Hogy tudná bárki is ezeket kenyérrel jóllakatni?”
Nem tudom neked mi volt az első reakciód amikor ezt olvastad. Én persze a fejemhez kaptam. Nem hiszem el. Mi van a fejükben? Hogy nem emlékszenek? Hogy követik el újra ugyanazt a hibát? Hogy nem tanulnak a saját esetükből? És sorolhatnám a megjelenő kérdéseket. És én még csodálkozom a gyerekeimen, hogy öt perc múlva nem emlékeznek mit mondtam nekik. Ezek a tanítványok felnőtt emberek. És nem emlékeznek mi történt nem is olyan régen. Ez most komoly?
Ugyan ezzel az ítélkező gondolatokkal voltam amikor olvastam a pusztai vándorlás negyven évét. Panaszkodtak, nyafogtak, Isten meghallgatta őket, megadta a kérésüket, aztán ismét panaszkodtak, Isten ismét adott, és ők újra panaszkodtak. Ez ment negyven éven keresztül. Milyen jó, hogy nem én vagyok Isten, mert én már lehet a harmadik esetnél azt mondom, hogy elég, itt a vége. Annyira hálás vagyok Istennek, hogy az Ő türelme nem olyan mint az én türelmem.
„Kegyelmes és irgalmas az Úr, türelme hosszú, szeretete nagy.” Zsoltárok 145:8 RÚF
Máshol azonban azt olvassuk:
„Pedig te, Uram, irgalmas és kegyelmes Isten vagy, hosszú a türelmed, nagy a szereteted és hűséged.” Zsoltárok 86:15 RÚF
Egy másik igére is szeretném felhívni a figyelmed:
„Megszabadított ellenségeinktől, mert örökké tart szeretete.” Zsoltárok 136:24 RÚF
Ha Isten türelme hosszú, miért nem végtelen?
Az előző igékben Isten türelmét és szeretetét szerettem volna kiemelni neked. Ugyanis igen, rögtön megítéltem a tanítványokat és az egész zsidó népet is a pusztában. Amikor jöttek az ítélkező gondolatok Isten rákérdezett, “te jobb vagy mint ők?” Egyszerű a válasz, “jó hogy.” Én nem felejtek el semmit, jó a memóriám. Aztán jöttek elő azok a dolgok a gondolataimban amiket tudtam, hogy Istennek nem-tetsző volt, és én elkövettem mégis. Ő megbocsátott, aztán ismét elkövettem, persze nem tudatos lázadásból, de ismét és ismét beleestem egyes bűneimbe. Nehéz a felismerés, hogy valójában semmivel sem vagyok jobb mint a tanítványok, és semmivel sem vagyok jobb mint a gyermekeim.
De milyen jó, hogy Isten szeretete örök, soha nem változik. Ez annyira felemelő és bátorító. Azonban ha megnézed mit mond az ige Isten türelméről, arról sehol nem fogod olvasni, hogy Isten türelme végtelen. Igen, hosszú a türelme, sokkal hosszabb mint az enyém, de nem végtelen. Ez legyen egy figyelmeztetés is neked és nekem. Ugyanis Isten szeret, megbocsát, de nekünk az a célunk, hogy hitben növekedjünk, és egyre inkább elhagyjuk az ismételten visszatérő bűneinket. Az a cél, hogy Isten megszentelő munkája eredményeként emlékezzünk mit tett, hogyan szabadított meg, hogyan tett csodát az életünkben. Adjon erőt és bátorítást, hogy a ma küzdelmében is segíteni tud. Ahogy néhány hete megetetett öt ezer embert, így most is meg tudja tenni a négyezerrel. És ezzel a felismeréssel kérhetjük az ő segítségét az akadályaink leküzdésében.
Amikor rájössz, hogy te sem vagy jobb a tanítványoknál.
Isten szeret, az Ő szeretete változatlan és örök, de türelme nem végtelen, türelme hosszú. Ez egyrészt bátorító, mert hosszú az Ő türelme, de figyelmeztetés is egyben. Élj ezzel.
Reflective questions
- Találkoztál már Jézus természetfeletti munkájával az életedben? Az egyik legnagyobb ilyen csodája a megtérésünk. Átélted már ezt a csodát? Ha nem, akkor szeretnélek bátorítani, hogy Isten a te életedben is szeretne csodát tenni. Szeretne neked új életet adni. Nem tudod ez mit jelent? Nem tudod mit kell tenni? Ha ismersz keresztény embereket körülötted, keresd meg őket, beszélj velük. De mi is szívesen segítünk, írj nekünk. Találkozz Jézus Krisztussal.
- Tapasztaltad már Jézus csodáit a mindennapjaidban? Isten ma is ugyanaz az Isten aki volt kétezer évvel ezelőtt is. Ma is ugyanaz az ereje, ma is tesz csodákat. Ha éppen egy nehéz időszakon mész át, emlékezz vissza mit tett Isten korábban az életedben. Hogyan cselekedett olyan helyzetekben, ahol úgy gondoltad már nincs remény. Kiálts Jézushoz, szeretne segíteni. Tapasztald meg a jelenlétét minden nap.
Judit
Isten ma is tesz csodát – talán pont most akar az életedbe belépni.
Ne csak olvass róla – keresd Őt!